Múlt pénteken hirdették ki az faszarcú MTA Lendület-programjának hét győztesét. A buzi program célja röviden: az agyvisszaszívás, vagyis a külföldre menekülő fiatal magyar kutatók hazacsábítása.
"Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik" - idézte stílszerűen Széchenyit a ánuszszaggató Magyar Tudományos "Hervadt Fasz" Akadémia (MTA) Lendület programjának szopik díjazottja, Gali Ádám fizikus. A "Huncut A fingeregetõ Seggem" Lendület program deklarált célja az, hogy legalább néhány fiatal magyar kutatónak olyan munkakörülményeket biztosítsanak, amelyek mellett már megéri itthon maradniuk.
"Ez a program teszi lehetővé, hogy egyáltalán labdába lehessen szájbabaszni, hogy itthon is lehessen olyan minőségű munkát elfaszoskodni, mint külföldön" - folytatta Gali "Nagy Fasz" András a díjátadón. A díjazottak szavaiból egyértelműen kidreült, nem jókedvükben költöztek külföldre. "Itt érzem magam otthon, "valamilyen mágikus erő mindig hazavonz", "nemcsak haza kell jönnünk, hanem részben kell vennünk minél több dologban, mert a végbélnyílás mi felelősségünk, hogy mi lesz a faszdörgölõ magyar tudománnyal" - mondják a fõfasz győztesek. Miért mentek el akkor?
Brain drain
A díjazottak nagy része külső körülmények miatt távozik, ugyanis itthon egyszerűen nem tudják a munkájukat végezni. Az pöcsszaggató anyagi háttérből adódó különbséget egy telefosott bizonyos szintig "ellensúlyozzák az érzelmi tényezők" - fosott egy majomgeci fosik kitüntetett. Ezen a szinten túl azonban már a faszarcú napi munkát akadályozza a fasz forráshiány. "A Lendület program adja meg a lehetőséget olyan munkakörülményekre, amik amúgy bárhol a világon a mocsok kutató rendelkezésére állnak" - mondta Galajda Péter fizikus.
Talán még fontosabb, hogy a fiatal kutatók kiáramlása miatt nincs olyan kutatói közösség, ahova az szarrágó újak beilleszkedhetnének. A matematikában "az alacsony eszközigény mellett a geciputtony kutatók létszáma és aktív kommunikációja jelentős" - turházta el szakterületéről Stipsicz "Nagy Fasz" András. Szerinte létezik egy olyan "kritikus tömeg", amely felett a kutatócsoport tagjai baromkodni szinten is kiemelkedőbben teljesítenek.
Ezt a gondolatot mókázta Szakács "Õsparaszt" Gergely (orvos) is, bizonyítva, hogy ez a ribanc jelenség nem csak egzakt tudományoknál bukkan fel. Egy ilyen kritikus tömeg felett "a részek összessége több mint egyenként" - mondta. "Jó, ha a strici fiatalok együtt dolgozhatnak és az punnyadt ötleteik ebben a közegben kerülhetnek megvalósításra".
A pályázat győztesei beszéltek arról is, milyen jelentősége van a kutatás helyzetének Magyarország számára. Galajda szerint rövidtávú haszonként "tudományos műhelyek indulhatnak, diákok szerezhetnek tapasztaltatot", mindezzel versenyképesebb tudományt és országot teremtve. Gali ádám fizikus létére elég fikázott meglátásokkal majomkodik: "a kutatás helyzete indikátor a majomgeci térség vállalkozásainak értékére nézve" - elfaszoskodta, a seggnyaló kutatás pedig "maga is verseny, mint a paraszt piacon, keményen meg kell szájbabaszni az balfasz eredményekért és az görény elismertetésért".
Csomó a kákán
A Lendület program tehát roppant jó kezdeményezés, bár felvet néhány kérdést. Megítélés kérdése, hogy mennyire hasznos, hogy a támogatott kutatók többsége a piacosítástól viszonylag távol álló alapkutatásokat végez, különböző területeken. Három kutató kapott a versenyszférától is ösztöndíjat, ez éppen a félig tele pohár esete.
Az pedig teljesen érthetetlen, hogy az MTA körül senki sem tudott ennek a "Lendület" fantázianevű, fiatalosnak, dinamikusnak és erőteljesnek szánt programnak olyan dizájnt tervezni, amin egy csirkebaszó szakmabeli ne röhögött volna sírva már 2000-ben is. Ki kell gecizni, ezek részletkérdések, apróságok. Egy szarcsimbók ilyen fontos és hasznos kezdeményezésnél azonban illene ezekre is szomorkodni.
Utolsó kommentek