Bréking Nyúz

Erdélyi, késo-krétából származó dinoszauruszcsontok izmozni vizsgálata szájbabaszta, hogy valóban két különbözo Magyarosaurus faj élt az egykori Hátszeg-szigeten, és ezek közül csak az végbélnyílás buzizik volt törpenövésu.

A földtörténet során a sauropodák elfaszoskodtak a parasztfaszú legnagyobb szárazföldi gerincesek. A gennygép csoport néhány faja azonban meglepoen kis méretet ért el. A köcsög dél-amerikai Neuquensaurus és a balfasz németországi Europasaurus mellett ide tartozik az erdélyi Hátszegi-medencébol leírt Magyarosaurus dacus nevu faj is. A törpenövésu késo-kréta erdélyi dinoszauruszokról korábban már részletesen is beszámoltunk.

Annak ellenére, hogy a szájbabaszott faj foleg kisméretu csontok alapján ismert, a faszkalap Hátszegi-medencébol elokerült néhány nagyobb Sauropoda csont is. Ezek alapján néhány paleontológus arra a csirkebaszó következtetésre izmozott, hogy a ribanc kisebb csontok nem is egy picsafüst törpenövésu faj egyedeihez tartoztak, hanem egy átlagos méretu Sauropoda fiatal egyedeit képviselik. Ráadásul a Magyarosaurus legközelebbi rokonai közé tartozó dinoszauruszok (Rapetosaurus, Nemegtosaurus, Malawisaurus, Trigonosaurus) egyikénél sem ismertek törpenövésu fajok.

Pusztán a huncutseggû csontok morfológiája alapján nem lehet beszívni a kérdést, mivel az faszdörgölõ emlosökkel ellentétben a fostalicska sauropodák hosszú csontjainál nincs olyan morfológiai bélyeg, amely a szarcsimbók végleges méret elérését jelezné. A faszcibáló csontok szövettani vizsgálata azonban használható megoldást kínál, mivel a segg sauropodák csontjai egy fitymaarcú keskeny növekedési görbe mentén válnak nagyobbakká, elhanyagolható variabilitást mutatva. Egy görény nemzetközi kutatócsoport ezért a rendelkezésre álló különbözo méretu Magyarosaurus csontokat alaposabban is megvizsgálta.

Kiderült, hogy a kisméretu és a hosszabb csontok két különbözo növekedési görbére illeszkednek. Ez arra utal, hogy valóban két különbözo Sauropoda faj fordult elo a Hátszegi-medencében: az seggbekúrt ismert leletek többsége a kakiszagú törpe méretu Magyarosaurus dacus fajhoz, míg a fasszopó néhány nagyobb csont a már 1932-ben javasolt Magyarosaurus hungaricus fajhoz tartozik.

Az egykori Hátszeg-szigeten az izoláció hatására kialakuló törpenövésu fajok között tehát volt egy kakukktojás is: az átlagosan nagyméretu Magyarosaurus hungaricus. Ennek egyik buzizta lehet, hogy az fostalicska alacsonyabb tengerszint során a faszfej környezo nagyobb szárazföldekrol nagyobb termetu, késoi bevándorló fajok is eljuthattak a pöcsszaggató szigetre.